Művészetterápia, rajz- és festésterápia. Egyre többet találkozunk ilyen elnevezésű, felnőtteknek szóló programokkal. Mit kell tudni az ilyen jellegű foglalkozásokról nagyvonalakban?
Az a módszer, amiben az én művészetterápiás képzésem zajlott, Antalfai Márta “Katarzisz Komplex Művészetterápia” módszere. Lényege, hogy relaxált állapotban, vers, próza, mese, zene segítségével ráhangolódunk az aktuális témánkra, belső képeket hívunk elő, és azt vetjük papírra, különböző képzőművészeti technikákkal, majd az alkotásairól visszajelzést kap a résztvevő. A módszer nevében is benne van a “katarzisz” szó, vagyis olyan felismerésekhez jut a terápián részt vevő, amelyekhez az alkotás során a tudattalanból érkező képek segítségével fér hozzá, egyébként, a tudatos, racionális, logikus gondolkodásával valószínűleg nem jutna hozzá az adott megközelítési módhoz egy-egy lelki elakadásával, problémájával kapcsolatban. Vagyis: a módszer segítségével átkereteződnek a problémái, új megközelítési módokat kaphat, amelyekkel aztán tovább tud dolgozni a saját önismereti folyamatában.
Gyermekkorunkban szinte mindannyian szívesen rajzoltunk, festettünk, színeztünk. Majd az iskolában sajnos sokunkban kiölték a lelkesedést, és felnőtt korunkra jó mélyre zártuk magunkban ezt a kedvtelést. Pedig milyen jó lenne…. – de hát, már nem vagyunk gyerekek, igaz? Mégis, nem véletlenül oly népszerűek ma a felnőtteknek szóló színező füzetek. A kreatív kikapcsolódás jót tesz a léleknek. A színezés során egyfajta kreatív meditációs állapotba kerülünk, kikapcsolódunk, mindez oldja a stresszt, a feszültséget. Egy kis időre háttérbe vonul a külvilág, magunkba tudunk merülni.
Az alkotásnak ezt a jótékony hatását használja a művészetterápia is, de egy lépéssel tovább megy, és a folyamatnak tematikát, forgatókönyvet adva nem csak kikapcsolódást ad, hanem az önismeretben, önfejlesztésben is hatékony segítséget nyújt.
Sajnos, az ilyen típusú foglalkozásoktól sokakat visszatart, hogy bár szeretnének illetve szeretek alkotni, de azt gondolják, hogy egyáltalán nem, vagy nem eléggé tehetségesek, és mai divatos, ámde csúnya szóval élve “nem akarnak beégni”. Márpedig, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezeken a programokon való részvételhez rajztudás, művészi tehetség egyáltalán nem szükséges! Csak az alkotó kedv és a nyitottság az, ami elengedhetetlen. Ezek a foglalkozások ugyanis nem rajz- vagy festő kurzusok. A cél itt nem az, hogy színvonalas képzőművészeti alkotásokat hozzunk létre, hanem, hogy az alább leírt lelki- és önismereti folyamatokat, továbbá a tartalmas, feltöltő kikapcsolódást elősegítsük egy kreatív, elfogadó, támogató, családias légkörű, és – a néha nehéz témák ellenére is – jó hangulatú csoportban.
Konkrétan miről szól egy ilyen program?
A Katarzisz Komplex Művészetterápiás foglalkozásokon végighaladunk az évkör aktuális hónapjain, és az adott hónapban aktuális archetípusokkal dolgozunk. Szó esik az adott évszak, hónap, ünnepkör emberi-lelki hatásairól, népszokásairól, illetve az adott hónaphoz köthető emberi kapcsolatainkról, stb. Ezek kerülnek feldolgozásra egy-egy foglalkozáson. Ennek során különböző képzőművészeti technikákkal alkotunk (akvarell, porpasztell, olajpasztell, színes ceruza, szénceruza, montázs). Az aktuális évköri időszakra, relaxált állapotban, versekkel, mesével, zenével hangolódunk rá, és a segítségükkel előhívott képeket jelenítjük meg alkotásainkban.
Az említett módszer az alkotás segítségével két irányú lelki folyamatot indít be: a külvilágból befelé, önmagunkba, illetve belülről, belőlünk kifelé irányuló áramlatot :
- Egyrészt megfigyeljük, hogy aktuálisan mi zajlik kint a természetben. Ez egy kívülről, a külvilágból befelé, önmagunkba irányuló folyamat. Ezt elsősorban az ún. „valósághű” alkotások segítik, mert munka közben megtanulunk ráhangolódni a természetre, részleteiben megfigyelni, vagyis: segít jelen lenni, ún. flow állapotba kerülve megélni a jelent.
- Másrészt, megnézzük, hogy az adott évköri időszak hogyan képeződik le általában az emberben, illetve a saját életünkben. Mint már említettem, minden egyes foglalkozáson nagyon röviden áttekintjük, hogy mi jellemzi az aktuális időszakot a természetben, milyen ünnepeink vannak ez idő tájt, milyen archetípusok vannak jelen az évnek ebben a szakaszában, és mindez hogyan jelenik meg bennünk, hogyan éljük meg mi ezt az időszakot. Az ilyen típusú alkotás előtt mindig relaxálunk. A relaxáció alatt zenét és verset, prózát vagy mesét hallgatunk. A zene, a vers, a próza vagy a mese hatására megjelent belső képek papírra vitelével egy belülről, a lelkünkből kifelé ható folyamat történik. Ezzel a módszerrel a tudattalant szólítjuk meg, onnan hozunk fel tartalmakat, ezzel is segítve a rálátást, az önismeretet, elakadásaink mélyebb megértését, feloldását, az alkotáson keresztül a felszínre hozását és megjelenítését a külvilágban. Amit pedig a külvilágban megjelenítettünk, az már tudatossá válik számunkra, rálátunk, tehát a későbbiekben tudunk vele dolgozni.
Mire lesz ez jó nekünk? Miben segít? Miért mondjuk, hogy ez a folyamat a lélek homeopátiája?
A természet körforgására, az ünnepeinkre és a hozzájuk kapcsolódó archetípusokra való ráhangolódással egyfajta struktúrát adunk rohanó, széteső hétköznapjainknak. Ez elősegíti, hogy kicsit megálljunk, kikapcsolódjunk, elvonatkoztassunk a hétköznapi kisebb és nagyobb bajainktól, rossz hangulatainkról, destruktív hozzáállásunktól, tágabb összefüggésben látva a problémáinkat és az életünket. Segít abban is, hogy aktuális problémáinkat átkeretezzük, tudat alatti elakadásainkat a művészet segítségével felszínre hozzuk, „kitegyük magunkból” a papírra, vagyis tudatossá váljunk róla, rá tudjunk nézni kívülről.
A módszer nagy előnye, hogy sokkal könnyebben tudunk úgy dolgozni egy problémával, ha nem „direktben” akarjuk megoldani, ha nem közvetlenül rólunk szól, hanem úgy általánosságban, „valakiről”. Az elhangzó versben, prózában, mesében nem mi szerepelünk, hanem a hős. A vers, a próza, a mese és a zene által bennünk létrejött képekkel dolgozunk, ami már nyilván rólunk szól, de ez egy sokkal gyengédebb önismereti folyamat, mint egy direkt terápia, ahol lehet, hogy szóban meg sem tudjuk fogalmazni a problémánkat, akkora a zavar bennünk. Ezért is mondják, hogy – csakúgy, mint a meseterápia -, a művészetterápia is a lélek homeopátiájának tekinthető, mert az általunk létrehozott alkotásban csak olyan lelki tartalmakat fogunk felismerni, amelyet aktuálisan képesek vagyunk megérteni el is bírjuk viselni lelkileg az azzal való szembesülést, vagyis megértünk a feladatra, hogy dolgozzunk vele és rátaláljunk a megoldásra.
Ezeket a folyamatokat segítjük elő ezeken a foglalkozásokon.
Több éven át több művészetterápiás módszert sajátítottam el, de ez a módszer lett a kedvencem, és ebben képződtem a leghosszabb ideig. Nem utolsó sorban pedig saját élményként tapasztaltam jótékony hatását. Számomra elsősorban ez adja a művészetterápia igazi hitelességét, a lelkesedésemet és az elhivatottságot. Őszintén hiszek a hatékonyságában, jelenleg is folyamatosan képzem magam, gyakorlom és lelkesen továbbadom a foglalkozásaimon.
Szeretettel ajánlom a foglalkozásokat minden kedves érdeklődőnek, aki tartalmas kreatív kikapcsolódásra és mélyebb önismeretre vágyik.
Kommentek